A képeslapokról jól ismert híd, mely London egyik jelképe, nem is olyan öreg, mint gondolnánk: 1886-94 között épült. Történetéről tudni kell, hogy felépüléséig a London Bridge-től csupán nyugatra álltak hidak, attól keletre nem. A XIX. század elején London keleti része azonban olyan forgalmas lett, hogy tarthatatlanná vált, hogy a gyalogosok, járművek csak több órás késedelemmel jussanak át egyik partról a másikra.

A londoni városi tanács 1876-ban pályázatot írt ki egy olyan híd terveinek elkészítésére, melynek felépítése nem akadályozná a folyami forgalmat. A pályázatra 50 pályamű érkezett, közötte 1884 októberében a városi építész, Horace Jones és társa, John Wolfe Barry győztes pályázata.

Nyolc év, öt fővállalkozó és 432 építőmunkás kellett ahhoz, hogy a híd felépüljön.

A folyómederbe ágyazott két pillér viseli a híd 11 000 tonnás acélvázát, melyre portlandi kőből és granitból épült a híd „ruhája". Két tornya a középkor szokásai szerint házakkal beépített hidakat idéz, vörösesbarna kőtömegükön a fehér ablakkeretek, erkélyek, tornyocskák gótikus jelleget kölcsönöznek a hídnak.

A híd tulajdonképpen kettős híd: az alsó hídfelnyitható, alatta tengerjáró hajók is elférnek. Eközben a gyalogosok a 43 méter magas felső hídsoron is közlekedhetnek. 1894-ben a Tower-híd volt a legnagyobb felnyitható híd a világon.

Akkor még gőzgépek termelték az emeléshez szükséges energiát, melyet hat masszív hidraulikus akkumulátorban tároltak, hogy a kellő pillanatban rendelkezésre álljon. Bonyolultsága ellenére a híd 86 fokos szögben történő felnyitásához csupán egyetlen percre volt szükség!

Bár a mai napon hidraulikusan emelkedik a híd, 1976 óta már nem gőzgépek, hanem olaj és elektromosság adnak ehhez energiát.

A Tower-híd két gótikus kőtornyában kiállítás mutatja be a híd történetét, ahol megtekinthetőek az eredeti gőzgépek és akkumulátorok is, kilátójából pedig csodálatos panoráma nyílik a városra. A kiállítás készítői arra is gondoltak, hogy a kilátóban speciális üvegfal tegye lehetővé a tükröződésmentes fényképfelvételek készítését.