Kleopátra tűjének nevezik azt a hieroglifákkal telefaragott, 21 méter magas, 180 tonnás, rózsaszín gránit obeliszket, amely a Temze partján, a Victoria Embankment sétányán áll.

Az obeliszk i.e. 1500 táján, III. Thutmózisz fáraó uralkodása alatt (tehát jóval Kleopátra uralkodása előtt) készült. A rózsaszín gránit a Nílus első vízeséséhez közeli Aswan kőbányájából származik.

A hieroglifák később, II. Ramszesz idején készültek, emléket állítva hadi sikereinek. Az oszlop először Alexandriába került, ahol a rómaiak ie. 12-ben, Augustus uralkodása idején a Caesariumban - Kleopátra által Antonius tiszteletére emelt templomban - helyezték el. Később ledöntötték, homokba temették, és ezzel szerencsésen megmenekült attól, hogy a hireoglifáit az időjárás viszontagságai tönkre tegyék.

1819-ben Mehemet Ali, az albán születésű egyiptomi alkirály ajándékozta a briteknek Lord Nelsonnak a nílusi csatában és Sir Ralph Abercromby-nek az alexandriai csatában 1801-ben aratott győzelme emlékére.

Az obeliszk Londonba szállításának pénzügyi és technikai nehézségei miatt az obeliszk 1877-ig Alexandriában maradt, amikor Sir William James Erasmus Wilson, bőrgyógyász finanszírozta a jelentős, 10.000.- fontos szállítási költségeket.

A Booth kapitány által irányított Olga nevű hajó húzta a speciális pontonhajóra helyezett obeliszket Londonba. Útját tragédia kísérte: a hajó 1877. október 14-én a Biscay öbölben viharba került, mely hat ember életét követelte. (A hajósok nevét a talapzaton található emléktábla őrzi.)