A londoni tőzsde 1801-ben lett alapítva és máig a világ legnagyobb értékpapír piaca az egyik legtöbb bejegyzett céggel. Az LSE a London Stock Exchange Group plc. tagja. Az angol tőzsde székháza a Paternoster téren található, közel a Szent Pál Katedrálishoz.

A londoni tőzsde részvényeinek eredete két földrajzi kutató csoporthoz kapcsolódik. Az első a Muscovy csapat akik Kínát próbálták meg elérni a Fehér tengeren keresztül Oroszország északi részén a másik kutatócsoport a Kelet-Indiai Társaság (East Indian Company) akik pedig keletre, Indiába akartak eljutni. Mivel saját tőkéből nem voltak képesek finanszírozni ezeket az utakat, kereskedőknek részesedési jogot adtak el a lehetséges haszon egy részéből. Az ötlet hamarosan elterjedt és 1695-re már 140 részvénytársaság alakult. A részvények kereskedelme London Change Alley nevezetű városrészén központosult két kávéházban. Mégpedig a Garraway's -és Jonathan's -ban. A bróker John Castaing jegyezte az árakat a részvényekre és egyéb tőzsdecikkekre amit ”The Course of the Exchange and other things” néven írt össze könyvébe.

1697-ben egy törvény lett kiadva, mely szerint csakis érvényes engedéllyel lehetett tőzsdei ügyleteket kötni, melynek megszerzése egy esküt takart, hogy nem fog belső kereskedést és törvényellenesen tőzsde ügyleteket kötni a bróker. Erre a rengeteg belső, törvényellenes és piacromboló kereskedések ellen volt szükség, mert a tőzsde ellendrukkerei és vesztesei is fokozatosan megjelentek, hála a különböző társaságok nagy számának.

A Change Alley-i kereskedelem virágzott, de 1720-ban egy hatalmas visszaesés következett. Az óriási gondot a Dél-Tengeri Társaság (South Sea Company) okozta, amelynek élén John Blunt állt és a kormányzóság. Létrehozták ezt az igen jövedelmező társaságot, hogy kifizethessék tartozásaikat, cserébe osztalékot ígértek a nyilvánosságnak. Kezdetben 128 brit fontért árusították ezeket a részvényeket és hamarosan 1050 brit fontot ért darabja. A lufi akkor durrant ki, amikor az ára hirtelen 175 fontra esett vissza és 124 fontnál állt meg. Az incidens hatalmas felháborodást keltett és arra kényszerítette a kormányzóságot, hogy rendeletekkel törvényileg szabályozza a tőzsde működését, hogy megakadályozza a hasonló eseteket.

A Jonathan's kávéház 1784-ben leégett és a brókerek kikényszerültek a Change Alley-ra, ahol a tumultus elégedetlenséget szított és arra késztette a brókereket, hogy egy új Jonathan's -t építsenek a Threadneedle utcában. Az építtetés költségeit a belépődíjból finanszírozták. Hamarosan Tőzsde (Stock Exchange) névre keresztelték, majd nemsokkal később 1801-ben ismételten átkeresztelték Részvény Jegyzési Szobának (Stock Subscription Room), szigorú tagsági szabályokkal. Ez a vállalkozás ismételten sikertelennek bizonyult, mivel a brókerek elégedetlenek voltak és átköltöztek a Capel Court-ra még abban az évben. 1820-ra valamennyire helyreállt a kereskedelem, sőt kissé fel is lendült állami megrendelésekkel, a vasút terjeszkedésével, csatornák kiépítésével, bányászat és biztosítási ágazatok megjelenésével. 
1923-ban már első címerük is megjelent melynek mottója ”dictum meum pactum”, az én szavam az én kötvényem.

2005 decemberében az angol tőzsde az LSE a Macquarie Bank £1.6 billiós vételi ajánlatát utasította vissza arra hivatkozva, hogy ajánlatuk nevetséges és egy szentimentális fellengzés a részvényesek részéről. A Macquarie Bank visszalépése után az angol tőzsde egy újabb, nem várt £2.4 billiós vételi ajánlatot kapott ezúttal a NASDAQ-tól. Ezt az ajánlatot is egyhangúlag elutasították az angol tőzsde részvényesei. A NASDAQ is visszavonta ajánlatát és a fő LSE részvénybirtokoshoz az Ameriprise Financial's Threadneedle Asset Management csoporthoz fordult, hogy megvásárolja részvénypakettjét. Egy hétre rá 2006. április 11-én meg is köttetett az üzlet, melybe 35.4 millió részvény £11.75 -ös részvényenkénti cserélt gazdát. Továbbá 2.69 millió további részvényt is felvásárolt a NASDAQ mellyel 15% -os részesedési arányt szerzett. Scottish Widows is eladásra ajánlotta 2.69 millió részvényét a NASDAQ -nak. Ez az akció már tárgyalóasztalhoz kényszerítette az LSE-t és mozgásterét, rugalmasságát korlátozta. További felvásárlások 25.1% -ra növelték a NASDAQ részesedését. Az Egyesült Királysági Pénzügyi Felügyelet szabályai időkorlátot szabtak a NASDAQ-nak mielőtt további felvásárlásokba kezd. Az időkorlát lejárta előtt már 28.75% részesedést halmozott fel és egy újabb ajánlatot tett a legalacsonyabb áron £12.43 részvényenként. Ez volt a legmagasabb ár, amit a NASDAQ fizetett volna a szabad piacon fellelhető részvényekért. A tőzsde részvényesei ismét csak elutasították az ajánlatot arra hivatkozva, hogy nagymértékben alulértékeli a társaságot. A NASDAQ felülbírálta ajánlatát bizonygatva, hogy egy ”nem várt ajánlat“ mit sem ellenséges. 2006. december 12. kimondta, hogy 50% +1 részvény részesedési aránynál teljesítettnek értékeli az eredményt a várt 90% helyett. A NASDAQ azonban mégsem emelte feljebb ajánlatát. Az angol tőzsde részvényesei közül sokak reakciója jelezte, hogy az ajánlat továbbra sem kielégítő. A NASDAQ vételi ajánlatát tovább nehezítette az a tény, hogy kimondták, ez az utolsó ajánlatuk. A brit ajánlattevési szabályok szerint többé nem volt lehetősége megváltoztatni az ajánlatát, csak kivételes indoklás esetén. Végül a NASDAQ összes ajánlata el lett utasítva a részvényesek oldaláról, így 2007. augusztus 20-án egy hétfői napon a NASDAQ bejelentette, hogy megszűnteti a Londoni Értéktőzsde átvételére irányuló törekvéseit és vevőt keres meglévő részvényei számára, amit az Egyesült Arab Emirátus felvásárlásra is került a Dubai Tőzsde (Bourse Dubai) által. Így, az Arab Emirátus a londoni tőzsde 28%-át birtokolja.